Az első talán az volt,amikor felköltöztem ide, és úgy gondoltam hogy jobb ha gyalog megyek a József körúttól... Megszámoltam: Csak a jobb oldalon 17 hányásfolt volt a járdán, szombat reggel,amíg kiértem a nyugatiig.

Ott dolgoztam,bizony. Meló után a kollégáimmal,barátaimmal maradtunk,söröztünk,dumáltunk. Egy nyári napon a Westend előtt a Toyota forma 1-es kamionján beneveztünk egy kerékcsere versenyre, és 6.6 sec alatt megcsináltuk,szóval semmi komoly! :)  Egy  sörözés alkalmával,amit közterületen folytattunk, a skála előtt, belefutottunk egy fiatal,kopasz,bomber dzsekis hajléktalanba,aki pénzt kért. Azt mondta,hogy két nappal azelőtt leütötték,és elvették a kameráját,azóta lézeng.A kosz minimum fél éves volt a kabátján. Marketing zseni volt, eladta magát, 4-5 sör után ölelgettük,a vállát veregettük,pedig tudtuk,hogy végig hazudott! :) 

Egy kollégám félrészegen elhatározta hogy felebaráti szeretetből meghív egy kurvára /akkor épp független voltam/,majd lementünk az aluljáróba,hogy szimpátia esetén nyélbe üssük az üzletet a csajokkal. A nyugati téren sem azelőtt,sem azután nem történt meg az,ami akkor: Egy darab kurva nem volt sehol,kongott az aluljáró az ürességtől. Történelmi pillanatok voltak. A teret körbejárva vadásztunk lányokra,a Vígszínházig is elmentünk,de sehol senki! Valami razzia volt állítólag, érintetlenül mentünk haza!:)

Aztán történt olyan is,hogy egy ifjú balos barátom ablakot pucolt, segített valakinek közben beszélgettem vele. Hirtelen megkért,hogy takarjam el. Az ifjú baloldal magas rangú tisztségviselői mentek el mellettünk,és nem akarta hogy felismerjék: Egy baloldali épp kétkezi munkát végez! Úristen! 

A legérdekesebb történetem azonban így esett: Világéletemben filmbuzi voltam.Munkába menet, egy reggel arra lettem figyelmes, hogy egy stáb,két személyt kísér, felvételt készítve róluk. Ahogy közelebb értek,felismertem őket: Szabó István,és Jiri Menzel ,két Oscar - díjas rendező,és a Duna tv stábja. Köpni nyelni nem tudtam,és óriási gombóc nőtt a torkomban a vágytól,hogy megszólítsam őket,egy autogramért . Hurkalé voltam,nem mertem. Beértem a melóhelyre, egy munkatársam,aki nem sokkal előttem ért be,és akinek épp egy kolbász lógott ki a szájából,a kezében pedig egy paprika virított, rám üvöltött: - Képzeld baszd meg, nem hiszed el...!!! Az előbb fogtam kezet két Oscar - díjas filmrendezővel!  

Nyugati tér,te csodás! Mindig szeretni foglak!