A Baroness egy különleges zenekar. A technikailag rendkívül képzett zenészek sosem találták a hangot a közönséggel igazán. A sludge metál frontján küzdöttek az életben maradásért ,és a műfaj stabil középbandájaként próbálkoztak az előretöréssel. Én ez év nyarán találkoztam velük először. A legfrissebb albumuk /yellow & green/  beharangozójaként tettek fel pár számot a legnagyobb videomegosztóra . Minden amit ma tudok és gondolok erről a zenekarról , azt a yellow and green lemez fényében született tudás és vélemény. Ez a zenekar valami olyat tett le az asztalra, valami olyan hangulatözönnel árasztott el bennünket , amihez foghatót mostanában nem halottam. Főleg nem amerikai bandától. A zenekar kezdeti próbálkozásai után az első értékelhető lemez a " A grey sigh in a flower husk " cimet viselő 2007-es próbálkozás volt. Még ebben az évben kiadtak egy újabb albumot ," Red"címmel. A szürke albumhoz képest visszafogottabb és lelassultabb muzsika már rádió barátabb volt. a 2009 -es "Blue record"  személyes véleményem szerint a leggyengébb lemezük ,de a média szerette. A yellow and green szakít minden korábbi Baroness hagyománnyal. Teljesen más vizekre evez. Ki lehet mondani , a sárga és a zöld nem metál lemez. Sokkal inkább egyfajta pop és alter keveréke , némi classic rockkal megizmosítva. Olyan hatásokat véltem felfedezni , mint a Nickelback , a Queens of the stone age , a pink floyd , vagy !kapaszkodj! a beach boys. Olyan mesterien kikevert egyvelege az elmúlt 50 év rockmuzsikájának , hogy ha egy kamasz erről a korszakról faggatna, ezt a lemezt hallgattatnám meg vele először. A Georgia állam béli banda nem stílust teremtett , hanem patika mérlegen stílusokat kutyult , de olyan szerencsés arányban , hogy egy percig sem fog el  az ilyen hallatán nálam jelentkező tipikus rossz érzés. A little things , az eula , a take my bones away mind mind nagyszerű dalok , és igazán üresjárat nincs is a lemezen. Nem tudom hányszor hallgattam már meg a Yellow and Green lemezt , de megunhatatlannak bizonyult eddig. Olyan embereknek , olyan figuráknak ajánlom, akik nem riadnak vissza a gyakran a legpopulárisabb elemekből kikevert újszerű dolgoktól sem. A sludge metál híveit azonban el kell szomorítanom, nagyon más ez a muzsika , amit eddig megszokhattunk a Baroness-től , és a hasonszőrű bandáktól. Új vizeken halad a hajó ,új világokat készül felfedezni  és elénk tárni John Baizley és népi zenekara . A Metallica is felfigyelt a bandára , meghívta az amerikai kontinensen futó orion turné néhány állomására , ahol sikerrel fel is lépett. Azonban nem várt dolgok következtek be Augusztusban. A Baroness turnébusza az Angliai Bath közelében egy tíz méter magas viaduktról a mélybe zuhant. Az őrült nagy szerencsének volt köszönhető , hogy törésekkel és agyrázkódással megúszták a balesetet. Mindenesetre visszagondolva picit,talán rossz omen volt a Metallica turnéján fellépni , ugyanis 1986 -ban James Hetfieldék is súlyos buszbalesetet szenvedtek az Európai turnéjukon ,amibe a csapat akkori basszusgitárosa Cliff Burton bele is halt . A szerencsés kimenetelű baleset a pályája csúcsán érte a zenekart.A legoptimistább becslések szerint minimum fél év kihagyás vár rájuk , aminek az igényes muzsika szerelmesei lesznek a legnagyobb vesztesei , velem együtt.  

A buszpályaudvaron vártam. Szép város , bár akkor cseppet sem érdekelt . Ahogy előttem termett,megkönnyebbültem. Csinos volt. Egy magas, szőke , ötvenes éveinek elején járó nő . A neten már egyeztettünk. Kép,élettörténet, vágyak, utalások ,flört. Titkárnő . Reprezentatív , korát meghazudtoló. Özvegyasszony. A fia idősebb nálam egy évvel . Zavarban volt,én nem. Láttam a szemében ,hogy tetszem neki. Ő is tetszett nekem. Megvolt a szikra  . Egy cukrászda teraszán kötöttünk ki, oldódott a feszültség. Megígérte hogy elvisz egy helyre,amihez emlékek kötötték, egy sárga ház , egy nagyon nagy , és öreg fa. Elcsattant az első csók. Kétszázas pulzus, minden a legjobb úton haladt. Egy óra múlva már a lakásán voltunk. egy társasház első emeletén. Írta hogy van egy kis kutyusa. Megkínált egy kávéval , én elfogadtam.Míg ő a konyhában főzte a kávét,én a nappaliban ültem egy fotelben. A kutya ,sosem felejtem el , ott ült a lábam előtt, és úgy nézett rám,úgy nézett bele a szemembe,mint Robert De Niro  Mickey Rourke szemébe az angyalszív tojásevő jelenetében . Hátborzongató kis dög volt. A dohányzóasztalon lévő műsorújsággal picit "meglegyeztem",hogy arrébb oldalogjon, de rám se hederített . Hihetetlen kis korcs , gondoltam magamban , miközben a friss kávé illata megcsapta az orromat. Minden porcikám ezt a kedves , és vonzó nőt akarta. Beszélgetés ,hörpintés a kávéból , simogatás. A kutya vakkantott. nevettünk , ő felszabadultan , én színlelve . Kellemes domborzati viszonyokat érzékelt a kezem ,a könnyű nyári ruha alatt. Hosszú csók , érzéki sóhaj... A kutya éles, visító ugatása törte meg a csendet. Ez nem lehet igaz, gondoltam , persze szóvá nem tettem semmit , mosolyogtam , és de aranyos ez a kutymuty arcot feszítettem,egyfajta vitorlavászonként, a mocskos kis dög típusú csírájában elfojtott arckifejezésemre. A "kutyus" a kamrába ment.. A tündérkirálynő közölte , hogy átmegyünk a kisszobába ,  majd azt követően kiengedjük ezt a dögöt a folyósora ,és bezárjuk az ajtót...A szükségszerű procedúra után megnyugodva merültünk el a másik felfedezésében. Csodálatos illata volt , és selymes , puha bőre.. Kemény,formás fenekét öröm volt markolászni , az pedig napalm volt a tűzre , ahogy sóhajtozott közben. Egymás után kerültek le rólunk a ruhadarabok , mire a folyósora értünk , már meztelenek voltunk . Elégedetten mért végig , és én is őt . A kutya eszeveszett kaparása fel sem tűnt. Ő előre küldött , bezárta az ajtót , és kiengedte a kis seggfejet a folyosóra . A kutya karmainak idegesítő kopogása a járólapon ,és a nyüszítésből arra gondoltam , hogy össze vissza ugrál ,hisztizik a gazdája körül . Amikor lecsitította ,és belépett , elöntött a harci kangörcs , és nem ismertem határokat . isteni volt .Becézgetett , és simogatott. Haraptam,martam mindenét , mint beduin az almát.Tartalmas egy óra volt. A folyosón e közben csend volt. Kis idő után megkérdezte ,hogy van e kedvem maradni és folytatni , majd megmutatta hogy hol a zuhanyzó , ahol felfrissülhetnék . A folyosóra nyitva az ajtót , a kutya beviharzott a szobába és felugrott az ágyba . Össze vissza szimatolt ,kotorászott mint egy rajzfilmkutya , teljesen nevetséges volt . Elégedetten léptem oda a törölközőmért , amit mosolyogva adott nekem a kedves. A talpammal egyszer csak valami furcsát éreztem. A folyosón magamról lehajított bokszerem volt az . Elképedve vettem kezembe a hanyag mód lehajított fehérneműt . Egy merő pisa volt az egész . Tocsogott a húgytól . Bűzös kutyapisával volt tele ,volt is vagy fél kiló . Hirtelen megértettem valamit. Nem biztos hogy a pinanyaló kutyusokról szóló városi legendák alaptalanok. Teljesen letaglózott a dolog. Az a dög pedig az ágyon ülve , lihegve, elégedett vigyorral a pofázmányán bámult a pofámba. Hím a hím ellen. Az alfa nézett rám fölényesen , a gyűrt takarók és összeizzadt párnák alkotta trónján ülve.. Megsemmisültem. 

A címben az állítás . A magyar rockzene sosem volt jó ! Sosem volt igazán,egyöntetűen jó . Először is tisztáznunk kell valamit. Én mi értek rockzene alatt : Rockzene alatt azt értem,ami az is . Dob , gitár , basszus ,ének . Karcos hangzás / a kemény szót szándékosan kerülöm / , értelemmel,mondanivalóval átitatott szövegek ,hitelesség , és egy bizonyos távolság megtartása a mainstream - től . Azt gondolom,hogy nagyjából ezek a rock fő kritériumai . Ezek alapján csináltam egy jelképes listát a teljesség igénye nélkül,hogy a Magyarországon rockzenekarnak tartott bandák közül /elmúlt 40-50 év/,kit tartok valójában annak,és kit nem .

Illés : Nehéz, a magyar beatles munkásságát egy napon említeni bárkiével a magyar könnyűzenében. Úttörő munkásságuk ,valóban rendszerkritikus szövegeik /az akkor még nem megőrült Bródy érdeme /,és A Szörényi testvérek valamint Illés Lajos kevésbé megalkuvás kész hozzáállása együttesen a rock felé billenti a mérleget .  

Omega : Ezüsteső , petróleumlámpa , Dimitríj Lénáról mesél , Új Babilon épül ....... Megalkuvó , a konfrontációt kerülő szövegírási attitűd , Benkő László néha az elmebetegségre utaló dalszerzési kirohanásai simulékony pop hangzással keverve . Folyamatos mainstream jelenlét . Az Omega popzenét adott elő világéletében. 

LGT : A hetvenes évek kultúrkirakatának legmeghatározóbb zenekara volt . Hangszeres tudásban vertek mindenkit a kortársak közül , a szövegeikről ,mint sajátjukról nehéz véleményt formálni , merthogy azok legtöbbször külsős szövegírók művei voltak.Az akkori magyar kultúrvezetés őket küldte minden nemzetközi zenei kiállításra, és fesztiválra . Mivel hangzásuk az előző kettőnél lényegesen populárisabb, dominálnak a billentyűs hangszerek a legtöbb dalban , ezért őket sem gondolom rockzenekarnak . Igényes , jól megírt popmuzsika,semmi más .

 Metro : Az Omegával azonos megközelítés az övüké . Nem Rock . 

P.Mobil : Bár sosem voltam Suszter lóriék nagy híve , el kell ismernem, amit letettek az asztalra , az önmagáért beszél . Úgy a hangzás , mint a szövegek tekintetében egyértelműen Rock volt , amit csináltak , nem vitás . 

Radics Béla : életmódjával , zenei stílusával és érzékenységével , a mai napig a leghitelesebb rock arc volt a magyar küzdőtéren . Sajnos korai halála kódolva volt az életvitelében. Bár teljesen más kultúrkörben nőtt fel , és sosem volt egy gazdag gyerek , talán ő volt a legamerikaibb európai gitáros , aki valaha élt a kontinensen . 100% rock   

Skorpió : Frenreisz Károly zenekara maga volt az Idol építés magasiskolája . Sosem tartottam zeneileg nagyra , szövegileg meg annyira sem , de mégsem tudom másnak nevezni a stílusjegyek alapján , mint rocknak . 

Beatrice : Nem férhet hozzá kétség . A Disco klubos imágó ledobása után , egyértelműen a magyar "fél underground" legerősebb hídfőállása volt , a lentebb majd tárgyalt két bandával egyetemben . Szövegileg , zeneileg abszolút megfeleltek a rock egyetemes elvárásainak , és kritériumainak . Feró a valaha élt , legerősebb kisugárzású magyar frontember . 100% rock . 

Hobo Blues Band /Deák Bill : A Magyar rocktörténelem második legjobb szövegírója , egy relatíve jó hangszeres szekció , és hozzájuk csapódva a világ egyik legjobb Blues torka a "kapitány". Ha a tragikus sorsú Radics volt a legamerikaibb gityós , akkor Bill a legamerikaibb torok , ez vitán felül áll . Bár egyértelműen Blues zenekarnak aposztrofálták magukat ,én a magyar rocktörténelem egyik legmeghatározóbb zenekarának tartom .

 Bikini : Az ős Bikini egyértelműen a "fél underground " egyik szárnyashajója , hogy némi képzavarral éljek , de a nyolcvanas évek második felétől egyre populárisabb albumok követték egymást . A kilencvenes évek második felében javult a szövegek minősége ,ami azóta is kitapintható folyamat , a kétezres években pedig kiadtak végre néhány kifejezetten jó albumot . Némileg húzott szájjal , de megadom nekik a Rock minősítést . 

Kispál és a Borz : ROCK! Naná hogy rock ! A magyar rocktörténelem legjobb szövegírója , legjobb dalszerző párosa , és legkiegyensúlyozottabb minőségi szárnyalása. Hitelességük megkérdőjelezhetetlen . 

Tankcsapda : A legjobb méreg , és a jönnek a férgek volt a csúcs , az Ember tervez a hanyatlás kezdete . Hihetetlen , hogy hogyan tud egy zenekar húsz évig a csúcson maradni , miközben tizenöt éve ugyanazon recept szerint állítják össze az albumaikat . - Na jó , akkor legyen az elején egy elgondolkodtató középtempós darab , aztán jöhet egy slágeres , majd egy lazulós,pipázós , majd ezt megfejelve egy "ne szívj" típusú ballada , egy rendszerkritikus "mijjafaszvan,"majd a végére egy kétperces punkos ámokfutás .- Ez a tankcsapda elmúlt tizenöt évének mérlege .  Annyira kiszámítható , amennyire a mainstream csak kiszámítható lehet . Rock ugyan , de a hitelességgel gondok vannak . 

A címben közölt állítás arra alapozódik , hogy míg nyugaton a rockzenekarok egymás stílusát vitték tovább , átformálva azt, új stílust , műfajt teremtve, addig Magyarországon a zenekarok egyértelműen nyugatról másoltak mintákat , és egyetlen egy esetben sem vezethető le összefüggés egy mai magyar banda zenéje , és egy egykori  magyar banda muzsikája között .Ez alól egy kivételt látok , ami nem is kimondottan a zenére hanem inkább a szövegre vonatkozik . Lovasi szövegei egyértelmű rokonságot mutatnak a Bereményi - Cseh szerzőpáros /Cseh zseni volt :) / szövegeivel . Amerikában a Blues-ból lett a Rock , abból leágaztak az alcsoportok , Metal , alter , prog. , és így tovább . Nálunk nem így történt . Az Illés és a Metro másolta a Beatlest , Hoboék művészete a Stones muzsikájában gyökeredzik , A P.Mobilé egyértelműen a deep purple vonal ,a tankcsapdáé meg a motörhead - nirvana katyvasz . A gond az , hogy nálunk nincs folyamatos progresszió a zenében , a rockzenében . Mára országunkban a rock gyakorlatilag meghalt , legalább is a szórakoztató ipar amennyire lehet , elszívta előle a levegőt . Vannak ugyan ígéretes fiatal bandák , de áttörést igazából az jelentene , ha nem a nyugati minták elvtelen másolása lenne a fő csapásirány , hanem az egyediségre való törekvés . Hiába vannak tehetséges fiataljaink , ha őket csak a fesztiválozó közönség ismeri közelről . Amerikában kitapintható valamifajta lobbitevékenység , amikor a már befutott , gyakran nem mai gyerekekből álló bandák tapossák az utat a fiataloknak . A Metallica  2012-es orion tour koncertsorozatára meghívta a Baroness nevű tehetséges bandát . Nálunk ez szinte elképzelhetetlen . Az Arénákban koncertező kivénhedt bandák maximum akkor hívnak meg fiatal zenekarokat , ha abban valamelyik tag gyermeke játszik. Ez katasztrofális. Az hogy egy a kiadója által idehozott amcsi banda előtt meg Kovács Ákos lép fel/akit ugyanaz a kiadó istápol/ a maga 42 évével,az pedig már közröhej . Ez a magyar rock élet önfelszámolása . A rock újjáéledésének ,ha kicsit cinikus akarok lenni akkor azt írom megszületésének ma az egyetlen útja a fesztiválozás.Nincs más remény. A média eltemette a stílust , az "elődök" pedig leszarják . Lesújtó amit írok , de ha valaki valóban jó rockzenét akar hallgatni , hallgasson  fiatal magyar bandákat , vagy angolszász muzsikát. Én ezt teszem .  

Gondolkodott már közületek valaki azon,hogy Magyarországot, és a magyarokat a kontinenstérképen hova tegye ? Közép Európába ? Ez persze népszerű . Kelet Európa játszik ? Vagy esetleg a Balkán ? Nemzetkarakterológiai kérdés a javából. Nyilván mindenki a Közép Európai titulusnak örülne a legjobban , mer' ugye ott volt Mohács... Mi véráldozat a keresztény Európa megmentéséért. Ez feljogosít minket hogy Közép Európainak gondoljuk magunkat , ugye? De ha ez nem elég ,ha Mohács nem elég jó a rólunk véleményt alkotó nyugatiaknak, akkor ott van 56 .. Hm ? Az azért már kemény , nem ? A világtörténelem egyik legdurvább széllel szemben pisálása csak felgyújtja a villanyt a nyugati fejekben ,nem ? De ha ez mind,ha ez együtt sem elég belépő a civilizáltak koktélpartijára , akkor elővarázsoljuk Kemény Henrik módjára a köpenyzsebből a mi Vitéz Lászlónkat , a nemzet cölöpverőjét , Horn Gyulát.. Bizony , mi kúrtuk szét a Berlini falat, hát mi kell még ?  Sajnos az országunkat övező indigókék aura, amit köré gondoltunk, csupán illúzió . Önbecsapás. Az öregjeink  ,nagyapáink és nagyanyáink körme alatt piszkok sem lehetnénk , ez a való , ez a real , kedves testvérek !    Miben hittünk akkor és miben hiszünk ma ? Nem fejtegetem a nyilvánvalót .Mindenki tudja,hogy ég és föld a különbség                                                                                                                                                                                                                                     amit már zongorázni sem lehetne, mert egy kilométeres billentyűsor sem lenne hozzá elég egy negyven karú Liszt Ferenccel .  De a régiek alapvető előnye az volt , hogy tudtak miből építkezni. Volt valamijük, amit ma már szépen lassan felváltott a varázsgomba,a cannabis meg az iphone .. Volt hitük. Az hogy miben hittek , szinte másodlagos. Volt kapaszkodójuk , ha beállt a szar . Kínai ez a kapaszkodó dolog ugye ? Mert hogy a szó akkori értelmében vett kapaszkodóval  ma csak nagyon kevesen rendelkeznek. Lehet hogy beléjük verték,én nem vitatom. De volt nekik , és kész. És valószínűleg amikor ezt a hitet a papok,a rabbik és a vidéki tanítók beléjük verték, tanultak még valamit, amit az utánunk jövő generációk csak akkor fognak tudni értelmezni,ha felcsapják a lexikonokat : Illemet . Negyven évig nem tanultunk lószart sem. Na jó, a teljesen értelmetlen Kodály módszert belénk sulykolták, úgy néztünk ki szómizálás közben , mint egy jelbeszédre idomított csimpánzcsapat,egy hangvillával hadonászó etológussal.. Ez volt az iskolák államvallása negyven évig..  Csoda hogy túléltük . Dolgoztam egy nagy nagy áruházban a belvárosban.  Megfigyeltem valamit.   Két közel azonos vérmérsékletű nép,   az Olasz , és a Román . Ebben talán nincs vita, azonos rezgésszám , kétségkívül . Ha ráléptem az Olasz lábára, ö kért bocsánatot. Én léptem az ő lábára, és ő kért elnézést , még fizetett egy kávét is.  Lehet hogy magában elküldött a kurva anyámba, de jó arc volt.. Az olasz turista csoportban több a mosoly, egymáshoz is mások,mint mi.. A Románok ennek szinte az ellenkezői. Ő lép az én lábamra,és még ad egy pofont is, hogy ne felejtsem el olyan hamar.  Gizdák. Gizdák mert frusztrálja őket, ha kimozdulnak a megszokott környezetükből, mert lófasz sincs,amihez igazodhatnának, aminek a segítségével átvészelhetnének egy külföldi utat, vagy melót , vagy a tököm tudja még mit. Véleményem szerint mi sem vagyunk különbek. Mert nem adott számunkra semmit az oktatási rendszer, ami felnevelt bennünket a gályázó szüleink helyett. Szómizálni tudó seggfejek lettünk , semmi egyéb. Az Olasz diák kap nevelést,támpontot, amihez igazodhat. Katolikus nevelést elsősorban,de az etikai nevelés nagyon benne van az ottani oktatási rendszerben , és általában nyugaton . Nos én a Balkánra tenném magunkat, ha nekem kellene osztályozni a Magyart..  Miben különbözünk a Szerbtől, a Romántól? Saját jelentőségünket hangsúlyozzuk, a múltunkkal vergődünk, miközben már apáink kiállásával és morális szintjével sem vagyunk köszönőviszonyban. Balkáni nyomorékok vagyunk , semmi több . Nem tartanám tragédiának, ha valamilyen formában megindulna egyfajta morális nevelés az iskoláinkban. Talán a helyes,és a helytelen közti különbség megtanításával közelebb kerülünk ahhoz, hogy húsz - harminc év múlva újra a rántott hús ország szellemi helyére navigáljuk magunkat..                                                                                               

                                                         Első fejezet :  A galamb

Biztos voltatok már úgy, hogy ki sem láttatok a fejetekből. Fáradtan,meggyötörten, világ és emberundorral felmálházva téptetek haza ebben a nehezen élhető városban. Sokszor vagyok így. Nem lehetek valami szép látvány , sem jó társaság.. Én vagyok az a harmincas, akit ha véletlenül meglöknek, feláll mint egy Orczy téri cigánygyerek . Mivvannnmááámivannnmááá......

Magadra ismertél ? :)  Le sem szarjuk egymást, le sem kakáljuk hogy ha a másik bajba kerül. Átlépjük, mint kutyaszart a homokozóban.  Ha embertársaink felé kialakult ez az immunitás, naná hogy az állatok is megszívják. Őket is leszarjuk. Falun nőttem fel, állatokat tartottunk, vágtunk , és ettünk. Le sem szartuk őket. Persze az mocsoknak számított,aki nem etette meg időben,vagy nem itatta meg őket nyári melegben naponta többször... De ha kupán vágta mondjuk a nyulat,és annak kiugrott a szeme, azon csak röhögtünk gyerekként... El sem hittük,hogy úgy kupán lehet vágni egy  földi élőlényt,hogy annak kiugorjon a szeme . Szóval gyerekkorom óta belém volt nevelve, hogy az állatnak ha az haszonállat,az a dolga hogy hasznot termeljen. Ha ez azzal jár hogy meg kell halnia, hát akkor meghal. A boci meg tejet ad , hogy némi kép tompítsam a kontrasztot. Szóval fáradtan és meggyötörten tartottam haza a melóból.2011 nyár, Szentlélek tér, HÉV megálló, Szentendre felé tartó vonatok peronja.. Dög meleg. Este hét,talán fél nyolc. A zöldséges mellett már gyúrtak az estére a Vizó szigetre tartó mutáló hangú pöcsök. A szemem egyszer csak megakadt egy a peronon sétálgató galambon. Furcsa szimmetriája volt... Kellet vagy tíz másodperc,hogy a látvány mint információ,felkússzon az agyamba. Nem volt meg a bal szárnya.. Egy véres csonk éktelenkedett csak rajta, összeszáradtan, amit stukaként rohamoztak a szemetesekből már jól ismert nagy zöld legyek. A madár teljesen paff volt.. reménytelenül sétált a peronon,egyik végétől a másikig, és vissza.. Én,a disznóölésen,és kiugrott nyúlszemeken edződött parasztgyerek pedig köpni,nyelni nem tudtam. Iszonyatosan megszántam azt az állatot. Mégis... mit tehetnék én? Mi a szart segítene az ezen a szerencsétlenen. Csavarjam újságpapírba ,és vigyem haza? Otthon kivágnának vele,mint a macskát szarni. Betegségeket terjeszthet,nem is akármilyeneket,bla bla bla...amúgy igaz. Lehet hogy nem a legjobb döntést hoztam,de hoztam egy döntést, ezért az állatért,ami jó szándékkal volt kikövezve. Ez a szerencsétlen biztos nem repül el, a sínnek valószínűleg a közelébe sem megy, hazaérek,fel a netre,és keresek valami állatmentőt,vagy menhelyet,vagy mit tudom én ,bármit,ami segíthet.. 

                                           második fejezet : "Celebszar" alapítvány

Ülök a gép előtt. Este fél kilenckor. Szerintetek találtam állatmentő ügyeletet,fél kilenckor ? A karitatív alapítványok létrehozása nagy biznisz. Jöhet új intézkedés, nőhet az ellenőrzések száma, ezek az alapítványi égisz alatt működő cégecskék élnek és virulnak. Fontos tényező a jövedelmezőségüket illetően,hogy az 1 százalékos felajánlások idején,mennyit kaszálnak. Nyilván nem a menhelyekről beszélek, bár ott sem mindenki feddhetetlen , hanem a kivonulós állatvédelmi egységekről. Fél kilenc,a galambom szarban, én pedig nyakig a keresőkben... Tetovált kemény legények,  négy oldalnyi találat,mind hozzájuk vezet... Akkora 1% a nyitólapon, mint ide Kenya.. Számlaszám, bicepszméret,támogató celebek névsora... Non stop elérhetőség nincs. Még vagy három ilyen oldal , és másfél óra után feladtam. Szívesen látnék egyszer egy kimutatást arról, hogy ezek az alapítványok mennyit keresnek.. A komoly médiatámogatással megsüvegelt bicepszkirályoknak például miért nincs non stop segélyvonala.. Pofátlanul még e-mail címet is megadtak. Félelmetes hogy mekkora seggnek éreztem magam.. Még én éreztem magam seggnek, ezek helyett a pöcsfejek helyett.. Levegő munkacsoport, civil szervezetek garmadája,ilyen kereszt,olyan csillag,amolyan félhold mind bekaphatják. Megélhetési faszkalap mind.. Ezt egy éve gondoltam, és csak annyi változott ,hogy ma sokkal több embert és szervezetet tekintek faszkalapnak. 

                                          harmadik fejezet : Egy serpenyőnyi rántotta margójára 

Másnap meló.. Szentlélek tér,hajnal, leszállok, a szemközti peronon a galambot nem látom, mert épp bent áll egy szerelvény. Rohan a sok frusztrált nyomorult,mintha csak magamat látnám. A munkahelyen előadtam az esti történetet, nagy bólogatások,érdeklődést részvétet kifejező aham,és öhöm,és tyűha... A szokásos egymás szemébe hazudás, a mindennapos színlelt részvét,ami nélkül sótlan lenne az élet. Este,egyes villamosról le, a lassú lépteimben már kódolva volt a reménytelenség,és a lemondás... Tudtam hogy nem találok már ott semmit.. Persze ez így nem  igaz.. Találtam. Az árpád híd alatt a rakpart aszfaltján,egy serpenyőnyi ,padlón landolt rántottára emlékeztető massza,szintbe taposva az olvadt kátránnyal.. Tollak szanaszét, azok is beletaposva az aszfaltba. Nem kell zseninek lenni hogy rájöjjek,valaki kidobta azt a szerencsétlen madarat. Hiszen mivel repülte volna át az egy méteres falat,ami elválasztja a peront az alacsonyabban lévő rakparti úttól. Mekkora poén lehetett a kurva anyátokat.. Kihajítani a Szombati hajnalba a kiszolgáltatottat.. Egy utolsó röpte... Vajon miben hisz az ilyen pöcsarc? Van valami a szánalmas szarkupacon kívül a fejében? És mi van a szívében?..Azt hogy mi volt a vérében,sejtjük.Ö talán nem tudja,de én tudom : Lehet úgy kupán vágni földi élőlényt,hogy kiugorjon a szeme. 

Sziasztok ! Egy Budapesten élő , átlagos harmincas pasas vagyok,aki a hétköznapok oltárán mutat be áldozatokat nap mint nap,ahogy ti is,ti szánalmas,de mégis szerethető, néha unalmas, vagy utálatos városlakók ! Írásaim a homeless pisával átitatott pesti flaszter porában ,a Demszky  őslevesben fogantak és fogannak , némi népi attitűddel   megbolondítva . Jó szórakozást !