A 3D nyomtatás rohamosan terjedő technikai kultúrája olyan beláthatatlan hatásokat gyakorolhat a munkaerőpiacra és az iparra, hogy azok hasonló társadalmi feszültségeket generálhatnak világunkban, mint az újonnan megjelent szövőgépek az iparosodó Angliában. 

A káosz elmélet szerint következmények nélküli esemény nincs. Minden esemény, legyen az háború, vagy egy csésze leejtése, ugyanolyan láncreakció szerű történés folyamot indít el, hatása pedig nehezen kiszámítható. A 3D nyomtatás forradalmi áttörés. A kicsi, egyszerű használati tárgyaktól komplett házak felépítéséig számtalan perspektívát nyit. Az orvostudomány személyre szabott protéziseket nyomtat majd, a holdon , a hold kőzetéből és porából óriási 3D nyomtatók építik majd a bázisokat.Az autógyárak lerázva a beszállítóktól való függés béklyóit, saját printer részlegeken gyártják majd az alkatrészeik zömét. Szakmák tűnhetnek el, foglalkozások szívódhatnak fel a semmiben, mert az első igazán XXI. századi technológia mindent visz majd. A tervrajzok ugyan jogvédettek lesznek, de a fájlcserélés, és megosztás korában ennek sem lesz túlontúl nagy jelentősége. 

Bár a nyomtatók által használt nyersanyagok ma még drágák, a technológia rohamos terjedése ezen is változtatni fog. A kérdés súlyos: Középtávon hány millió munkahely váltható ki ezzel a technológiával a fejlett világban? 

Nyilván rengeteg. A legnagyobb vesztesek a képzetlen, kétkezi, vagy szalagmunkát végző emberek lesznek. Komplett iparágak bérköltségét lehet majd megspórolni a 3D printerek elterjedésével. Ez a folyamat különösképpen annak a tükrében érdekes, hogy hazánkban a humán képzés visszaszorítását, és a szakképzés megerősítését tűzték ki célul. 

A kormány szempontja persze sok szempontból érthető, és támogatható is, ugyanakkor semmilyen választ nem ad a hasonló kihívásokkal szemben. Számtalan multi azért helyezte gyártóbázisát hazánkba, mert olcsó munkaerővel tud számolni, és a zömében hazánkból kikerülő beszállítói kör is leszorított áron tud alkatrészt szállítani a részükre. Ha mindezt az itt taglalt forradalmi újítások fényében vizsgáljuk, akkor nem kell jövőkutatónak lenni ahhoz hogy megállapítsuk: Az új technológián annyit spórolhatnak a multinacionális nagyvállalatok, hogy nem fogja megérni gyártóbázisaikat külföldön tartaniuk. 

Olyan folyamatok kezdenek el szépen felfejlődni a háttérben, amelyek kiélezett társadalmi feszültségeket generálhatnak. Az elmúlt ötven év egyik legnagyobb hatású találmánya hatásában, az elmúlt ötszáz év legnagyobb társadalmi viharait idézheti meg, ha nem készül fel a világ, hogy kezelje a kialakuló helyzetet.